Az ember folyamatosan kereshet állást a mama-hotel alatt (szinte eredmény-telelenül). A szembesülést kis realitás pontnak nevezném melyet érezhetően úgy 30-34 felett átvesz majd a realitás.

Ilyen lehet mikor elmész a munkaügyi központba 2 havonta. Mikor álsz a sorban nézelődsz... Ott vannak a zöldségesek, rájössz se a nélkülözhetetlen MA se a pHd-je sincs meg a zöldségesnek és mennyivel szabadabb, valósabb hús-vér életet ér mint te a csoda diplomáddal. Majd eléntézed az adminisztrációt, haza úton szinte rá se nézel, bár a kesernyés szájíz marad. És a "megváltó" állásbörze, a képzés és egyetem reklámok mellett visszasűlyedsz az álomvilágba.